Tájékoztató epilepsziás betegekről
Az epilepsziás betegekre jellemző, hogy rohamaik során ismétlődő kényszermozgások vagy görcsös állapotok alakulnak ki. Ezek érinthetnek egy kisebb testtájékot (fokális roham, pl. rángatózó szemhéj vagy végtag, de a kutya tudata általában megtartott), vagy jelentkezhetnek generalizáltan: az egész testet érintő görcsös állapot, (amely során a kutya elveszítheti az eszméletét, rángatózhat, nyáladzás, vizelet- vagy bélsárürítés is előfordulhat). Az epilepszia viszonylag gyakori betegség, mivel minden 1000 kutyából körülbelül 10-et érint.
Az epilepszia – néhány ritka esettől eltekintve – nem gyógyítható, azonban megfelelő gyógyszeres kezeléssel a betegek tünetmentessé tehetők. Klasszikus formájában az egész testre kiterjedő (generalizált) görcsös állapot alakul ki, amely általában néhány percig tart. A rohamok különböző formákat ölthetnek: a kisebb remegésektől a hosszabb, erőteljes rángatózásig sokféle megjelenésük lehet. A tudat általában megtartott, de olykor elveszíthetik. Gyakori kísérőtünet a nyálzás, a vizelet- vagy bélsárürítés. A rohamot követően az állatok zavartak lehetnek, imbolyoghatnak, falánkká válhatnak, de előfordulhat aluszékonyság vagy fáradtság is a hosszú görcsös állapot után. Függetlenül a roham súlyosságától, annak kiváltó oka mindig az agy elektromos működésének zavara.
Az epilepszia diagnosztikája
Az epilepszia-szerű (epileptiform) görcsök hátterében számos betegség állhat, amelyeket a diagnózis felállítása előtt ki kell zárni. Az epilepszia megállapítása kizárásos diagnosztikán alapul. Másodlagos (secunder) epilepsziát válthat ki számos belgyógyászati betegség, fejsérülés, agyvelőgyulladás, mérgezés, daganat, anyagcserezavar, alacsony vércukorszint, ionháztartási zavar, stb., ezért az alábbi vizsgálatok elvégzése ajánlott:
• Vérvizsgálattal kizárjuk a szervműködési zavarokat és a mérgezéseket.
• Szívultrahanggal vagy EKG-val ellenőrizzük a szív állapotát.
• Koponya CT/MRI vizsgálattal az agyszövet szerkezeti eltéréseit, anatómiai
elváltozásait vagy traumás sérüléseit térképezzük fel.
Ha ezek a vizsgálatok nem mutatnak ki kiváltó okot, akkor úgynevezett idiopátiás epilepszia diagnózisa állítható fel. Ez a betegség feltehetően genetikai eredetű és bizonyos fajtákban gyakrabban fordul elő, például:
• Német boxer, border collie, border terrier, cavalier king charles spániel, labrador
retriever, uszkár, yorkshire terrier, rottweiler, papillon, beagle, törpe schnauzer, berni
pásztorkutya, sheltie, sima szőrű retriever, francia bulldog, angol bulldog.
Az epilepszia kezelése
A kezelés elsősorban gyógyszeres terápiát jelent, amelyet az állatorvos határoz meg.
• Léteznek első vonalbeli gyógyszerek, amelyek a kezelés alapját képezik.
• A terápia során a gyógyszerek dózisát fokozatosan kell beállítani: a kezdő adag általában alacsony, és a rohamok gyakoriságától függően módosítható.
• A gyógyszerszint ellenőrzése a kezelés megkezdése után kb. három hét elteltével szükséges, kiegészítve általános vérlaborvizsgálattal a szervfunkciók ellenőrzésére.
• A gyógyszerek egyéni toleranciája eltérő lehet, leggyakoribb mellékhatás a májenzimek emelkedése, fokozott étvágy, megnövekedett vízfogyasztás, ingerlékenység vagy aluszékonyság, bódultság. Általában a kezelés kezdeti időszakában jelennek meg ezek a tünetek, melyek idővel mérséklődnek, elmúlnak.
A rohamok pontos nyomon követése érdekében naplót érdemes vezetni (akár telefonos jegyzet formájában) a rohamok gyakoriságáról, időtartamáról és jellegéről.
Ha a kutya jól reagál a kezelésre, és a véreredményei is megfelelőek:
• Három hónap elteltével újabb laborvizsgálat szükséges.
• Ha ez is kedvező eredményt mutat, akkor félévente elegendő a kontrollvizsgálat.
Fontos:
A gyógyszereket szigorúan az előírás szerint kell adni, folyamatosan, kihagyás nélkül! Csak állatorvosi konzultáció után szabad módosítani az adagot. A kezelés hirtelen megszakítása súlyos következményekkel járhat!
Amennyiben a megfelelő rohammentesség nem érhető el a kezdeti háromhetes periódus alatt, a gyógyszerek módosítására vagy kiegészítésére lehet szükség.
Ebben az esetben javasolt koponya MRI vizsgálat elvégzése is. Bizonyos fajták, például a francia bulldog és a beagle, gyakran kevésbé reagálnak a hagyományos terápiás protokollokra.
Elfogadható cél, hogy fél év alatt legfeljebb 1-2 roham jelentkezzen, amelyek:
• Néhány percnél ne tartsanak tovább.
• Ne terheljék meg nagyon a kutyát, azaz ne okozzanak súlyos utóhatásokat
(aluszékonyság, félelem stb.).
Mit kell tenni roham esetén?
Ha a roham több, mint 10 percig tart, vagy erős, görcsös állapot alakul ki:
1. Otthon alkalmazza a kapott végbéloldatot!
2. Ha 15 percen belül nem szűnik meg a roham, azonnal állatorvoshoz kell fordulni!
Ügyeleti telefonszám: 06 30 565 9255
Egyéb fontos tudnivalók:
• Soha ne nyúljon a kutya szájához roham közben! Ha véletlenül megharapja a nyelvét, az nem életveszélyes, de ha a gazda próbál beavatkozni, komoly sérüléseket szenvedhet.
• Sorozatos rohamok (cluster rohamok, status epilepticus) esetén azonnali állatorvosi ellátás szükséges! Ez olyan állapot, mintha a kutyának folyamatosan rohama lenne, és sokszor infúziós kezelésre is szükség lehet.
• Roham akár séta vagy kirándulás közben is kialakulhat, ezért mindig legyen kéznél végbéloldat!
• Roham után tilos azonnal enni vagy inni adni a kutyának, mert félrenyelhet és megfulladhat. Meg kell várni, míg teljesen magához tér.
Gyakorlati tanácsok epilepsziás kutyák gazdáinak
• Ha hosszabb időre egyedül kell hagyni a kutyát, érdemes kamerával megfigyelni vagy valakit megkérni, hogy időnként ellenőrizze.
• A nyakörvet ajánlott levenni, nehogy beakadjon és sérülést okozzon roham közben.
• Más kutyáktól külön kell tartani roham alatt és után, mert a roham agressziót válthat ki belőlük, ami végzetes lehet.
