Parazitás megbetegedések

 

Kutyáink és macskáink egészségének megőrzése érdekében fontos, hogy kellő rendszerességgel és hatékonyan védekezzünk külső és belső élősködőik ellen.

 

Külső élősködők

A külső élősködők, olyan szemmel látható vagy szemmel nem látható élőlények, amelyek kedvenceink bőrfelületén, szőrzetén állandóan vagy csak ideiglenesen tartózkodnak. Kártételük az állatok nyugtalanításában, vérszívásban, kórokozók terjesztésében, a szőr és a bőr látható elváltozásaiban nyilvánul meg. Kutyák és macskák körében előforduló leggyakoribb külső élősködők:

•     bolha
•     kullancs
•     szőrtüszőatka
•     rühatka
•     fülatka
•     legyek, szúnyogok
•     tetvek

A bolhafertőzöttség rendkívül kellemetlen háziállataink számára, idegesítik és zavarják az állatot, így viselkedésbeli problémákat okoznak. A bolhásság legfőbb tünete a vakaródzás, szőrhullás, és a bőrön lévő sebek. A vakaródzás vagy a bolhanyál okozta allergiás reakció következtében kialakult bőrgyulladáshoz másodlagos bőrbetegségek társulhatnak. Fontos tudni, hogy a bolhák a galandférgek köztigazdái lehetnek, amelyek veszélyt jelentenek a gazdik részére is. A bolhák elleni védekezés kulcsa, hogy nem csak az állaton lévő élősködőket kell kiírtanunk, hanem az állat környezetében is meg kell akadályozni a bolhák szaporodását.

A kullancs által okozott megbetegedések hazánkban szezonális jelleget mutatnak, a kullancsok aktivitásával összhangban. Előfordulásuk főleg a tavaszi és őszi hónapokra korlátozódik, előfordulások pedig az erdők, tisztások mentén a leggyakoribb. A nőstény kullancsok vérszívása során kórokozókat juttatnak háziállataink szervezetébe, amelyek a jellegzetes megbetegedéseket előidézik: babesiosis, lyme-kór, erlichiosis, kullancs-encephalitis.

A szőrtüszőatka által okozott megbetegedés a demodicosis, amely leginkább a legyengült immunrendszerű, fiatal, bizonytalan hátterű kutyákat érinti. Nevét onnan kapta, hogy az élősködő a bőr szőrtüszőiben, faggyúmirigyeiben él. A kutyák közvetlen érintkezés útján fertőződnek, sokszor a születésük után, amikor az anyáról a szőrtakaróval még csak alig rendelkező újszülöttek bőrére kerülnek az atkák. A megbetegedés gyógykezelése hosszantartó, komplikált és nemritkán csak átmeneti sikerrel jár.

Belső élősködők

A háziállatok belső élősködőin többnyire a bélcsatornában élő féregfajtákat értjük. Jelentőségük egyrészt az állatok egészségének károsításában nyilvánul meg, másrészt közegészségügyi veszélyük is van, mivel az állat tulajdonosát is fertőzhetik.

A kölyökkutyák és kölyökmacskák esetében a legnagyobb veszélyt az orsóférgesség jelenti, mert a féreglárvákkal már az anyaméhen belül vagy az anyaállat tejével is fertőződhetnek. További fertőzési forrás számukra az anya és az alomtársak bélsara. Ezért is fontos a fialás körül az anyakutyát/macskát is féregteleníteni, a kölyökkutyákat/macskákat pedig 2 hetes életkortól rendszeresen kezelni. A férgesség legfőbb tünete a kitelt has és a bélsárban szabad szemmel is látható féreg alakok. Felnőtt kutyák, macskák esetében elsősorban az ún. fonálférgesség és galandférgesség veszélyével kell számolnunk. A tünetek megjelenésekor az állat gyakran hányhat, hasmenése lehet, a fenekén szánkázik, bundája fénytelenné válik, sok esetben normál vagy fokozott étvágy mellett lesoványodást tapasztalhatunk. Megfelelő kezelés hiányában a bélférgek okozta fertőzöttség mértéke növekszik, a tünetek egyre súlyosabbá válnak. Ezért az állatorvosok ajánlását figyelembe véve ajánlott a háromhavonkénti féreghajtás kutyája/macskája számára.

A bolhák belső élősködők terjesztésében játszott szerepe miatt fontos hangsúlyozni, hogy a megfelelő védettséget a külső és belső élősködők elleni együttes kezeléssel lehet elérni.